Békés Pál
A film nyitójelenete kétségkívül bravúr. Tom Cruise szabadstílusú hegymászóként kötelek és más biztonsági felszerelések nélkül lóg egy függőleges sziklafalon, úgy ezer méter magasan, és csupán kéz- és lábujjai segítségével, félcentis egyenetlenségekbe kapaszkodva halad fölfelé. Semmi üldözés, semmi kényszer. Sport. Csak úgy. Látva látjuk: ez nem kaszkadőr, hanem ő maga. John Woo kamerája oly szédítő bravúrokat rögzít, hogy oda sem merünk nézni. Amikor végre fölemeljük pillantásunkat, a varázslatnak vége: a vászonra bedübörög a főcím, és elkezdődik egy rendes high-tech akciófilm – átlagon felüli kivitelezésben.
A különleges ügynök feladata az, ami általában lenni szokott: meg kell akadályoznia, hogy egy gonosztevő elpusztítsa, illetve uralma alá hajtsa a világot. (A régi szép hidegháborús időkben általában a KGB-t kellett az agyagba döngölni, manapság a magányos őrültekre helyeződött a főhangsúly.) Ezúttal egy Chimera nevű halálos vírus prototípusát kell visszaszerezni a rossz fiútól, és megmenteni a szép ügynöknőt, aki munka- és ágyastársi szerepkörben küzd Tom Cruise oldalán.
Semmi különös. Láttuk vagy százszor. Amit még nem láttunk ennyiszer, az John Woo bravúrsorozata, és az akciófilm mestereként számon tartott rendező halk iróniája, mellyel saját műfajának egyes kliséit kezeli.
A motoros üldözés az ő kezén technicizált lovagi tornává változik, melynek során a küzdő felek nehéz mecklenburgi csatamének helyett súlyos Yamahákon rontanak egymásnak, hogy kopják helyett gyorstüzelő Uzikkal piszkálják ki egymást a nyeregből, és az obligát, karate-kickbox-kendo-aikido elegyből gyúrt verekedések a balett könnyedségével légiesítik a csontrecsegés szapora pizzicatóját.
Mégis: ha Woo a káprázatos nyitójelenetet hozza vissza filmje végén, sokat tett volna azért, hogy valóban feledhetetlenné tegye a feledhetőt.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3030 |
